A paradicsomról
A paradicsomról
A latinul Lycopersicum esculentum nevet viselő amerikai származású növény szerte a világon nagy népszerűségnek örvend. Használjuk frissen, konzerválva, fagyasztva, leginkább zöldségnövényként ismeretes, de az arab országokban frissítő gyümölcsként tisztelik. Elkészítésére ezernyi variáció van, édesen és sósan, sőt vodkával keverve is finom.
A mérsékelt égövben termesztésének feltételei adottak, bár hazánk éghajlata kicsit hűvösebb, mint azt igényelné, ettől függetlenül, szabadföldi termesztésben is sikereket érhetünk el. A paradicsom sem azért került be a konyhára, mert gyorsan jól lehetne vele lakni, hanem mert olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz, amelyek kiváló vitaminforrássá avatják – és elkészítései is könnyű, jól variálható.
Igényei, termesztése
Nagyon fényigényes növény, Magyarországon ez a feltétel adott, remekül kötődik, kiegyenlítetten növekszik. Hőoptimuma 22 °C, a nyári hónapokban ez is rendelkezésére áll. A vizet jól veszi fel és jól hasznosítja azt, azonban nagyon vízigényes, mivel hatalmas lombfelülettel rendelkezik és hosszú a tenyészideje is. Esős nyarakon, mint amilyen 2008-ban is volt, a víz túladagolásának jele a bogyó felrepedésének képében jelentkezik. Mivel nagyon szereti a bőséges tápanyagellátást, ősszel szervestrágyázzuk az ágyását, éréskor pedig szórjunk fahamut a talajára, ezzel segítve a színesedéshez szükséges kálium rendelkezésre állását. Gyorsan felmelegedő talajt szeret, ahol nem éri erős szél, fagy nem éri korán és nem alatta gyűlik össze az esővíz.
Gondoskodjunk gyommentes ágyásokról a számára.
Helyre március 15 és 20. között vetünk, palántázni csak a májusi fagyosszentek után szabad. Német biokertészek kísérletei szerint a paradicsom szereti, ha éveken át ugyanarra a helyre telepítjük, sőt, ha levelét esővízzel, napon erjesztve kapott lével öntözzük a növényt, továbbá, ha leszedett, egészséges leveleivel, hónaljhajtásaival mulcsozzuk tövét. Lugas művelésben a hónaljhatásokat rendszeresen kitörjük, illetve visszacsípjük, szabadföldi tömegtermesztésnél azonban hagyhatjuk a szárát növekedni. Időnként érdemes megigazgatni a növényt, nagyobb elágazások előtt földdel lekupacolni. Az így plusz nyert gyökérzet segíti a paradicsomot, hogy a forró nyarakat átvészelje, amikben mostanában bővelkedtünk.
Élettani szerepe:
Jelentős C-vitamin tartalma emellett B1, B2, folsav, és kálium tartalma is kiemelkedő. Bőséges ásványianyagforrásunk (magnézium, nátrium, foszfor).
A paradicsom jellemző színanyaga a likopin, mely daganatmegelőző hatásáról ismert. Felmérésekből kiderült, hogy a likopin bizonyítottan az egyik leghatékonyabb karotinoid a prosztatadaganatok megelőzésében.
Tomatin nevű alkaloidjából készítenek gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket is.
Emésztőrendszeri betegségekben érdemes hámozva fogyasztani, így könnyebben emészthetővé válik és nem okoz problémát.
A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás alapvető feltétele, hogy fogyasszunk minden nap legalább fél kg zöldséget!
